2010. április 19., hétfő

It's easier than you think.

huh. Tartok egy gyors összefoglalót a hétvégéről aztán pedig leírom merengésemet. Ez futott át az agyamon mikor arra a döntésre jutottam, hogy elegendő élményem van egy újabb bejegyzés megalkotásához.
Szóval a szombatom unalmasan telt el,de vasárnap találkozó volt barátokkal és megszokott rituálénkat tartottuk. Azaz elmentünk Ciocchiato-ba kávézni aztán lődörögtünk allee-ban és az allee melletti "köveken" rajoskodtunk. És tanultam egy csomót a rahedli dogára. Igen ezt sajnos ma is folytattam. Nem értem miért jó az a tanároknak, hogy egy napra 4 dolgozatot tesznek. Szerintem arra mennek ,hogy haljunk bele a sok tanulásba és ne sikerüljenek jól a dogák. Lehet,hogy ezt csak az én rosszindulatom? Megeshet.
Nos. Azt kell mondjam, hogy időközben fájl cserélgetésbe kezdtem a mobilomon és teljesen elfelejtettem, hogy mit is szerettem volna írni.
De nem baj. Azt magyarázza el nekem valaki,hogy mi értelme van annak,hogy a telefon tud Bluetooth-on keresztül "kommunikálni" a lap topommal , ha a képek rendesen átjönnek ,de a zenék csak látszólag. Vagyis. Minden oké a fálj fogadással, és átjövetellel,de nem játsza le a számokat. Fuck.
Szóval most inkább ezzel szórakozom és ha megint jön az ihlet s valamilyen csoda folytán időm is lesz írok . :D

xoxo~ :3

2010. április 17., szombat

Talán belém van kódolva...?


Nem tudom,hogy ti voltatok-e már így,de ma eljutottam arra a pontra, hogy elmerengtem azon, hogy a divat és a divat imádata belém van kódolva.
Jó szokásomhoz híven egyik kedvenc hobbim űztem, azaz az élet legjobb örömeinek offi site-ján csorgattam nyálamat. Bővebben: Louis Vuitton, PRADA, Dior és a többiek. Nos és egy új PRADA táska megpillantása közben és az áprilisi Cosmo illetve Glamour olvasása közben rájöttem, hogy nem tudok ezen nevek és e világ nélkül élni. Ez igen értelmetlen és hülyeségnek tarthatjátok, de nem tudom képtelen vagyok máshogy leírni. Ez olyan,mint ahogy a mágnes vonzza a vasat. Engem ez az élet vonz.
Tegnap anyával beszéltem az ösztöndíjakról -gimi és egyetem- és igen. Belegyezett,hogy megpályázzam és kint tanuljak. Szóval nagyon feldobódtam és reménykedem ,hogy megkapom. Ez az egyik cél amit kitűztem most magam elé. Tanulok ,hogy jó eredményeim legyenek. Tanulok magamért, az ösztöndíjért, a jövőmért, az álomvilágomért.
De. Addig is próbálom megváltoztatni szemléletem és itt is kialakítani a tökéletes helyet számomra. Épp a galéria felé tartottam, mikor elmerengtem azon ,hogy Zséda nem viselte azt a Louis Vuitton ruhát. Olyan semmilyennek tűnt ,hogy azt el se tudom mondani. Igen én ilyeneken is szoktam filózni XD Na szóval épp a szentendrei utcákat rótam a csodálatos és egyetlen "jó cucc" volt rajtam a PRADA napszemcsim. Eszembe jutott a Glamour-ból a sok Jimmy Choo topán, saru , magassarkú, a Roberto Cavalli, Dior stb ruhák és magamra néztem. Kihúztam magam és elhatároztam "életre keltem" a Deichmanos topánomat a Tally-s táskámat és mindent ami rajtam van. Persze az ékem a napszemcsim volt . az úgy volt tökéletes ahogy van,de viselni tudni kell. Úgy mentem végig a szűk és egyre szélesedő utcácskákon, hogy azt gondoltam rajtam egy PRADA napszemcsi van egy Vivienne Westwood kabáttal, D&G outfittel, PRADA / LV táskával és egy csodálatos Manolo Blanich cipőben suhanok az unalmas tömegben Szentendrén a művészetek Hamptonsában. Miért ne lehetne? Ha erre gondolok, ezt akarom véghez vihetem. Mi lenne ha Bp egy mini NY-ká válna? Mennyi lehetőség, kaland lehetne. Minden csak a képzeleten múlik. Ha azt mondom ,hogy divattervező leszek ha törik ha szakad véghez viszem . Ez az életem. Ez az álmom. Emlékszem mikor még elég szegények voltunk én már akkor is erről álmodtam. Ez belém van kódolva. Nekem így kellett megszületnem? Nem tudom.
Lehet,hogy a végén kikötök NY-ban a Vogue-nak írok és lesz pár bestsellerem és újabb Manolo cipőket hajkurászok. Igen. Mindenkiben lakik egy kis Carrie Bradshaw. Vagy egy darab a barátaiból. És egy nap arra ébredek, hogy csörög a telefonom,mert valaki egy Cosmora hív.

2010. március 19., péntek

Retour ?


idejét se tudom már, hogy mikor írtam ,de mondjuk úgy,hogy túl vagyok egy zűrös korszakomon ,ami igen rövid volt és azzal zárulhat ,hogy megint átverték a fejem -igen megint azok akikben bíztam- és egy jó tanács: 
NE VIGYÉL BE EMBERT EGY TÁRSASÁGBA , MERT ÁSKÁLÓDIK ÉS KIKÖZÖSÍTÉS LESZ A VÉGE. ezúton egy személy elmehetajóbüdöspicsába x) 

nos nem érdekel a múlt, amit a lecserélt és hasonló jelzőkkel illettek mások. csak a jövőbe nézek és örülök,hogy van mellettem 1-2 ember :3 
igazából nem sok dolog történt velem. megint nézelődök szociális munkás diákmunka után hátha most sikerül bekerülnöm egy központba miután nyáron betöltöm a 18at. 
És nyáron megyek ki Párizsba tanulni 3 hétre ,majd ahogy hazatértem megkapom  a mopszomat :33 annyira boldog vagyok 6 éve könyörgöm egy mopszért. Se görit, se kaméleont nem kapok -bár apának azért bejönnek a kiskamik anyának meg a görik szóval nem értemXD- ,de mopszom lesz :33 
 hmmm.. kicsit a mai napomról. igazából unalmas volt,majd elaludtam egész nap. Jelen pillanatban is hulla fáradt vagyok. Szóval megyek olvasom a Monstrumot. -idáig nagyon érdekes és izgalmas könyv ajánlom mindenkinek.

xoxo~:3