....

nemtudok miről írni. kb egész nap csak sírok. nem fogom tudni feldolgozni. olyan mintha egy részem meghalt volna.... szerencsére anyáék meg persze a barátaim segítenek feldolgozni. de nem vagyok elég erős hozzá csak annyit, hogy köszönöm alexinek, ancsinak.gyöngyinek, nikinek, nayunak és tominak ,hogy mellettem vannak. ebből látszik,hogy kik az igazi barátok.

már ennyi.

PS: hiányzol :((