2009. november 1., vasárnap

Cause there's nothing else to do

Parce qu'on est juste vers.... 

Nos.. tartsak mesedélutánt? nincs hozzá sok kedvem,hogy őszinte legyek. 
Tegnap voltam Tomival,Ancsával,Nikivel moziban. Paráztunk,pofáztunk,röhögtünk. Nem lényeg. Az volt a fontos,hogy együtt voltunk. Ma... Olvastam. És egész nap Placebo-t hallgattam /hallgatok.  

Nov. 29. amikor nem jön álom a szememre: 
Egy gondolat...

Itt fekszem és merengek.Azon tűnődöm,hogy
miről írjak. Az ichletre, a szikrára várok.
Eddig türelmesen. Várom, hogy felkiáltsak:
"Heuréka metaláltam!". S telik az idő, én még
mindig töprengek. De türelmem már fogytán van.
Szenvedek. Égető, pokoli kín, mely 
szétmarja belsőmet. S mindez mi miatt? Csupán
egy aprócska dolog. Egy gondolat. Egy egyszerű
gondolat, ami megmozgat. De hiába. Elkerül. 
Próbálom összeszedni magam. Kizárni a lámpa fényét,
a TV zaját, a hideget. Talán ez a legnehezebb. 
Hányan haltak már meg? S miért? Hűlt test,
hűlt lélek. Ki ezért, ki azért. Fagyhalál vagy
összetört szív. Ugyanaz az érzés. A halál jön el.
Vajon engem melyik visz el? Teljesen mindegy.
Azt gondolom, sőt tudom, hogy e kín elvisz
s eltemet. Hideg. Üres, sötét szobámban ki fog
keresni egy összetört lelket?

ez is saját . no copy. thx. 

Ajánlás by én: http://www.youtube.com/watch?v=13HnYhiE7xU

PS:" C'est le malaise du momant..."

2 megjegyzés: